Tudtad, hogy egy pesti átlagosan több mint 100 ezer forintért vett PMÁK-ot, KKJ-ból pedig az egy lakosra jutó legnagyobb összeg Fejér megyében van? A Magyar Államkincstár (MÁK) Portfolio-nak küldött válasza alapján eddig sosem látott módon mutatjuk be a lakossági állampapírok keresleti adatait.
83,5 milliárd forinttal nőtt októberben a lakossági állampapír állomány, ezzel a forintban kibocsátott lakossági állampapírok teljes mennyisége meghaladta a 3237 milliárd forintot. A legkeresettebb továbbra is a Kamatozó Kincstárjegy (KKJ), amelyből közel 64 milliárd forint értékben jegyeztek a kisbefektetők - írja az ÁKK legfrissebb közleményében.
48,8 milliárd forinttal nőtt szeptemberben a lakossági állampapír állomány, ezzel a forintban kibocsátott lakossági állampapírok teljes mennyisége meghaladta a 3154 milliárd forintot. A Prémium Euró Magyar Államkötvénnyel (P€MÁK) együtt a teljes mennyiség elérte 4017 milliárd forintot - írja az ÁKK legfrissebb közleményében.
Az államadósság devizaaránya idén év végére 32 százalékra, 2017-re 25% alá csökkenhet, hosszabb távon pedig ezt 10 százalékra szorítaná le az Államadósság Kezelő Központ vezérigazgatója. Barcza György erről a csütörtöki InfoRádió Aréna műsorban beszélt, ahol elmondta azt is, hogy az elmúlt öt évben 4% felettről 3,5%-ra csökkent a GDP-arányos állami kamatkiadás, ami százmilliárdokban mérhető kiadás megtakarítást jelent. A tavaszi brókerbotrányok idején tapasztalataik szerint több tízmilliárd forinttal nőtt az állampapírba fektetett lakossági megtakarítás, ennek aránya pedig 2018-ra előrejelzése szerint elérheti a 20%-ot is a teljes államadósság arányában.
Idén legalább 1,2 milliárd eurónyi devizaadósságot törlesztünk előre, de ha a forintalapú többletkibocsátás még jobban alakul, akár többről is szó lehet - mondta el Barcza György, az Államadósság Kezelő Központ vezérigazgatója a Portfolio-nak. Ez által idén már 32 százalékra süllyedhet az államadósságunk devizaaránya, a reális távlati cél pedig a 25 százalék elérése. Devizakötvény kibocsátása jövőre bár lehetséges, a szándék az, hogy ne kerüljön rá sor. A lakossági állampapírok a jelenlegi árazások mellett nagyon jól mennek, az állomány idén elérheti a 3000 milliárd forintot is, így egyelőre az adósságkezelő nem tervezi új termék bevezetését.
Mégis ki az, aki az elmúlt öt évben tizenháromszorosára növelte a magyar állampapír-állományát? Segítünk: nem a külföldiek és nem is a magyar lakosság. Ennél egy sokkal érdekesebb - korábban teljesen elhanyagolható - tulajdonosi szektorral állunk szemben. Persze gyanús, hogy ez a bizonyos valaki sem a sufniban talált sok milliárd forintot, amivel az államot finanszírozhatja, hanem volt "némi" hátszél.
Az Eurostat friss adatai szerint Magyarországon az államadósság belföldi nem pénzügyi befektetők - elsősorban a lakosság - által birtokolt tulajdonhányada 12 százalékos, ami komoly fejlődést jelez, figyelembe véve, hogy 2012 elején mindössze 3 százalék volt a lakossági részesedés - mondta Borbély László András, az Államadósság Kezelő Központ Zrt. (ÁKK) általános vezérigazgató-helyettese az M1 aktuális csatornán csütörtökön.
Továbbra is elképesztő ütemben vásárolja a magyar lakosság a neki szánt államkötvényeket: májusban összesen 112 milliárd forinttal nőtt az állomány, ami így már 2766 milliárdot ért el. Az idén összesen közel 355 milliárd forinttal, az eredeti finanszírozási tervet jelentősen meghaladó mennyiségben emelkedett a lakosság állománya. Ezen tendencia alapján pedig a lakossági állampapírok az állam teljes ez évi nettó finanszírozási igényét biztosíthatják.
Május 12-től már új Prémium Magyar Államkötvényeket vásárolhat a lakosság, míg az előzőnek az értékesítése 11-én lejár. Bár az Államadósság Kezelő Központ a közleményében nem hangoztatja, arról van szó, hogy az 5 éves kötvény esetében a kamatprémium 4-ről 3,5 százalékra csökken. Ha tehát valaki ilyen inflációkövető befektetéseket szeretett volna véghezvinni, akkor siessen vele.
Még tovább robog a lakossági állampapírok értékesítése: immár a teljes állománynak a tíz százaléka az ő kezükben van! Csak a forintalapúakat nézve ez az arány pedig immár 17 százalékos, miután áprilisban további 51 milliárd forinttal növelték a hazai polgárok az ilyen típusú befektetéseiket. A leginkább kedvelt konstrukció az infláció plusz 3, illetve 4 százalékos kamatprémiumot garantáló Prémium Magyar Államkötvény volt ebben a hónapban.
Márciusban minden idők legnagyobb bruttó értékesítését hajtotta végre az adósságkezelőnk lakossági állampapírokból. Az agresszív árazás meghozta a gyümölcsét - vonhatjuk le a következtetést. A lakosság tulajdonában levő állomány nettó értelemben 112 milliárd forinttal növekedett, ami egyébként szintén többéves rekord.
Az év végére 75 százalék alá csökkenhet az adósságráta Barcza György, az Államadósság Kezelő Központ vezérigazgatója szerint. A devizalejáratok jövőre jelentenek majd csak nagyobb kihívást, akkor ugyanis 5,5 milliárd eurós lejárat lesz, de erről még ráérnek dönteni. A lakossági stratégia kapcsán elmondta: 4-5 év alatt 20 százalékra hízó részesedéssel számolnak a teljes adósságon belül. Az agresszív árazásuknak köszönhetően ez idén év végére már a 12 százalékot is elérheti. Hazánk felminősítése Barcza szerint tavaszra várható, és ehhez kapcsolódóan (meglehetősen érdekes módon) azt a jóslatot tette az ÁKK vezéreként, hogy további fél százalékos hozamsüllyedés várható.
Idénre nem tervezzük, hogy a magyar állam a nemzetközi devizakötvény piacokon megjelenjen, de jövőre gátat kell ugranunk a devizaadósság törlesztésében és ennek teljesítéséhez vizsgálunk olyan piacokat is, mint például keleti és távol-keleti piacokat, amelyeken eddig nem jelent meg a magyar állam - többek között ezt mondta el a köztévé reggeli adásában Barcza György. Az Államadósság Kezelő Központ új vezetője a tegnapi sajtótájékoztatóhoz hasonlóan most is beszélt a lakossági állampapírok biztonságáról, amely egyúttal az adósságfinanszírozás számára is biztonságot jelent.
Februárban még tovább hízott a lakossági állampapírok állománya, azok relatíve kedvező árazásának köszönhetően. Az összesen 72 milliárdos növekményt leginkább a Prémium Magyar Államkötvények és Kamatozó Kincstárjegyek értékesítése adta.
Továbbra is nagyon szereti a magyar lakosság a neki kínált állampapírokat, és így már összesen 2418 milliárd forintot tart belőlük. Úgy tűnik, hogy a lejáró papírok megújításával sincs probléma, a közel százmilliárdos PMÁK (Prémium Magyar Államkötvény) lejárat ellenére is 7 milliárd forinttal emelkedett a lakossági állampapírok állománya januárban.
Decemberben 33,3 milliárd forinttal nőtt a lakossági állampapírok állománya, így az egész tavalyi évi állománynövekedés 723,3 milliárd forintot tett ki. Ez minden eddiginél nagyobb állománybővülést jelent, hiszen a 2013-as adatot is mintegy 21 milliárd forinttal túlszárnyalta. Tavaly év végére a lakosság által birtokolt állampapírok állománya 2411,2 milliárd forintra emelkedett, ami az év végi államadósság 10%-át, a piaci alapon kibocsátott államkötvényeknek pedig a 17%-át tette ki. A tavalyi egész évet vizsgálva az látszik, hogy a Prémium és a Bónusz Magyar Államkötvények voltak a nagy kedvencek, hiszen ezek együttes állománynövekedése 584,9 milliárd forintot tett ki.
Úgy épít az állam biztonságos jövő évi finanszírozására az ÁKK, hogy közben január elsejétől legalább három hónapig nem tudja folytatni a lakossági állampapír népszerűsítési kampányát - ismerte el a jövő évi adósságfinanszírozási stratégia egyik lényeges kockázatát a Portfolio-nak adott rövid interjúban Borbély László András, az Államadósság Kezelő Központ vezérigazgató-helyettese, aki ma délután ismertette a sajtó előtt a stratégiát.
További 30 milliárd forinttal nőtt a lakossági állampapírok állománya októberben. Ez alkalommal a közhasznú szervezetek vásárlásai is igen jelentősek voltak, a növekedés motorját pedig a Prémium Magyar Államkötvények adták. A teljes állomány ezzel 2354 milliárdra nőtt.
Szeptemberben több mint száz milliárd forinttal nőtt a lakossági értékpapír-állomány - derült ki az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) legfrissebb adataiból. Ezt a növekedést egyedül a kötvények értékesítése adta, a lakossági kincstárjegyek ugyanis lényegében stagnáltak.
Most, hogy a bankbetét már nem a legjobb befektetés, sokat emlegetik a pénzpiaci alapot, mint likvid nagytestvért. Bár még mindig a pénzpiaci alapokban van a legtöbb pénz, mára már kimondható: nem ez a nyerő lehetőség. Legalábbis annak a befektetőnek semmiképp sem, aki 5% feletti hozamot szeretne elérni. Ami biztos: magasabb hozamot csak nagyobb kockázatvállalás kísérhet. A jó hír, hogy ebben az esetben a lehetőségek tárháza már szinte végtelen.
Leállt egy dél-oroszországi olajfinomító.
Keményen kritizálta az interjúban a nyugati partnereit.
Nem az, amit eddig sejtettek a háttérben.
A riport szerint hetekig kell várni.
Egy választói rétegben kirobbanthatatlannak tűnik a párt.
Egyebek mellett erről szólt a Hype legújabb adása.
Tardos Gergelyt, az OTP Bank elemzési központjának igazgatóját kérdeztük.
Simák Pál a Portfolio Checklistnek nyilatkozott a Hitelezés 2024 konferencián.
